A szentségek szoros kapcsolatban vannak Jézus életével, szenvedésével, halálával, feltámadásával: a keresztség és a házasság szentsége a kereszthalállal, a papszentelés és az Eukarisztia az Utolsó Vacsorával, az olajkenet a betániai vacsorán történő olajkenéssel, amelyről azt mondta Jézus: „Temetésemre cselekedte” (Mt 26,12). A bérmálás, amelyről most részletesebben szólunk, szintén kapcsolatban van Krisztussal: éppúgy, ahogy az Ő művére a pünkösd tette a koronát, az volt a teljesség, ugyanígy a bérmálás a teljesség szentsége. A bérmálás a mindig megújuló pünkösd Egyházunknak és tagjainak életében. Úgy, ahogyan Ezekiel prófétánál ígéri Isten: „Új szívet adok nektek, és új lelket oltok belétek. Kiveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek. Az én lelkemet oltom belétek.” (Ez 26,26)