KT! Áldozócsütörtök óta köszönést váltottunk. A feltámadt Jézust immár megdicsőült mivoltában magasztaljuk: „Dicsőség Jézus Krisztusnak.” . Áldás előtt pedig a föltámadt Krisztus helyett már a megdicsőült Krisztus emlegetjük, akin keresztül a Szentháromság dicsőségébe nyerhetünk bepillantást: „Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentléleknek, most és mindenkor és örökkön örökké. Ámen.”. Vajon milyen szájízzel lehet kiejteni ezeket a szavakat a 20. század végén? Hogyan dicsőítjük Jézust a demokrácia századában, amikor az emberi dicsőséget keresők és a hatalmasokat dicsőítők lejáratták magukat?