Múlt vasárnap azt kezdtük vizsgálni, hogy mit tett Jézus közvetlenül feltámadása után. Láttuk, hogy még azon a napon több kétségbeesett, szomorú, reménytelen embernek megjelent és gyógyítgatta az életüket. Hajnalban találkozott magdalai Máriával, délután a két csüggedt emmausi férfival, este pedig megjelent tanítványai közösségében. Mindig Ő kezdeményezte a találkozást, és mindig valami olyan ajándékot adott azoknak, akikkel együtt volt, amire éppen a legnagyobb szükségük volt. Mindnyájuknak adott igazi, tőle való örömöt, és adott valami szép feladatot, küldetést. Ma három újabb találkozásról olvastunk. Ezekre egy héttel Jézus feltámadása után került sor. Mind a három egy-egy olyan fontos kérdést tesz fel nekünk, amikre őszintén válaszolnunk lehet és kell. A Tamással való találkozáson keresztül azt kérdezi a mi Urunk, hogy mit hiszünk. Amikor ismét megjelent a tanítványok közösségében, akkor arra kellett válaszolniuk: mit tesznek, meg ez a nagyon hétköznapi kérdés is előjött: mit eszünk? A harmadik esetben Péterrel Pasarét, 2008. április 6. (vasárnap) Cseri Kálmán beszélgetve az derül ki: mit viszünk magunkkal sokszor egy életen keresztül, pedig nem kellene azt cipelni.