A mese szerint egy vakondok dugta ki a fejét a föld alól, amikor a pacsirta megszólította és áradozni kezdett a kék ég szépségeiről, s megpróbálta rávenni a vakondokot arra, hogy ne menjen vissza a föld alá, hanem legyen ő is a csodálatos fény gyermeke. – A vakondok csak legyintett becsmérlőleg, majd így szólt: „Ó, mi az a te kis fényed, az én nagy sötétségemhez képest, amely tele van kukacokkal, kövér gilisztákkal, pajorokkal.”