A görög egyház nagyböjtje során is éppen most volt egy olyan hét, amelynek fő témája a tékozló fiú visszatérése. De Keleten a vasárnapi vecsernyéken egész évben így kiáltunk az Úrhoz: „Mint a tékozló fiú jöttem hozzád, kegyelmes, és leborulván előtted, kérlek; fogadj be engem, Istenem, mint szolgáid egyikét; és könyörülj rajtam, emberszerető!” Csütörtökön reggel pedig így fohászkodtunk: „Istengyermeki méltóságomat elszórva én, a tékozló, szolgává válva sertésekkel éltem együtt.. Most hozzád megyek, jószívű atyám, bűnbánóként hangoztatva: „Vétkeztem az ég ellen és teellened…”