„Örvendezzünk, mert a te öcséd meghalt, de feltámadt.. K.T! A tékozlófiú vasárnapján a Biblia egyik legszebb példázatát hal1hattuk. Kiről is szólt ez a csodálatos: evangéliumi részlet? A megszokott válasz, egészen egyértelmű. „A tékozló fiúró1". Pedig Jézus örömhíre itt sem a tékozlásról, s még csak nem is a tékoz1ú fiú szerencsés visszatéréséről szól, hanem valami hallatlan örömről: az elveszett fiát viszontlátó Atya tiszta öröméről. Jézus evangéliuma itt is hű marad önmagához: nem tragédiát ad elő s nem is olcsó tanmesét a csavargó életmód veszélyeiről, hanem igazi örömhírt. Szent Lukács ezt a példabeszédet az elveszett bárány és elveszett drachma példázata után hozza, válaszként a bűnösökkel is szóba álló Jézust bíráló farizeusoknak: Hogyha nagy örömet jelent a századik bárány s a tizedik drachmamegtalálása, mennyivel nagyobb az öröm az elveszett gyermek visszatérése után!