Az Élet Fáját, a Szent Keresztet ünnepeljük ma. Felmagasztalva, tündökölve tűnik elénk énekeinkben, szépséges liturgiánkon átragyog. Elé járulunk, csókjainkkal illetjük, hódolunk előtte. Szép, felemelő cselekedet ez. Kell is lelkünknek nagyon. De nehogy arra gondoljunk, hogy most már aztán egy évre letudtuk a kereszt iránti tiszteletünket, most egyszerre, ünnepélyesen. Nem, testvérek, ezt nem lehet. - Hiszen elmondhatjuk, hogy életünk minden napján találkozunk a kereszttel, hol így, hol úgy. Ezért minden napra vonatkozik az iránta való köteles tisztelet, nemcsak mára.