Ismét karácsonyt ünnepelünk. Valamennyien örvendezünk. Gyermekeink tekintete tűzben ég, és ajkunkról vidáman röppennek fel a karácsonyi dallamok. – Hisz erre a napra vártunk, amely gyermekségünktől kezdve a szívünkhöz legközelebb álló ünnep. – Erre a napra vártunk, amely emberi melegségével, szent énekeivel és gyertyafényével boldogságvágyunk tükrévé vált. Tükrévé, mert ezen a napon felismerhetjük, hogy így szeretnénk élni: közel Istenhez, az angyali ének szférájában, közel a felebaráti szeretet karácsonyi melegéhez. S közel a fényhez: a széphez, a jóhoz, a tisztához.