Vége a farsangnak, a bálok, az álarcok ideje elmúlt. Kezdődik a nagyböjt. Eddig is néztünk tükörbe, de eddig az alakunkat, az arcunkat mustráltuk. Mivel nagyon sűrítve élünk, kevés idő maradt a bensőnkre. Ha volt is, akkor a világ tükrét használtuk: a tv-t, az újságokat. Vagy a szomszéd, vagy munkahely tükrét. Nagyböjtben is tükörbe nézünk, az Isten tükrébe. Milyen az Isten tükre? Mese: a Sátán ördögi játékot talál ki: egy tükröt, melybe, ha valaki belenéz, saját rossz tulajdonságait látja. Ha a szomszédját nézi benne, őt is ilyennek látja. Ha országok határára kerül, egymásban is a rosszat látják a nemzetek. A Sátán élvezi gonosz játékot. Ördögi kacaja közepette kiesik kezéből tükre, és ezer darabra hull. Egy gonosz szélvihar fölkapja, és belekerül emberek szemébe, házak ablakába és országok határára, és állandósul a rosszindulat a világon.