Bekövetkezett az, amitől féltetek. Ami már jó előre elszorította szíveteket, s fájdalomba, remegésbe hozta bensőtöket: meghalt édesanyátok. 1. Anyák napja táján halt meg. Még megérte ezt a kedves napot, amikor minden virág kevés volna ahhoz, hogy méltóképpen köszöntsük a jó édesanyákat. Azt a napot, amikor a legtöbb dísztávirat érkezik a távollévő gyermekektől, vagy SMS, telefonüzenet, mert a messze élő gyermekeknek is eszébe jut az a kis falusi öregasszony, aki fekete kendőjében, botjára támaszkodva lépeget, tipeg a ház körül, s aki mindemellett a legtöbbet adta nekik: az életet, a jó nevelést, kedvességet, szeretetet. Aki pedig megteheti, az megindul, és személyesen keresi fel anyját e napon, hogy ha esetlenül is, zavartan is, néhány keresetlen szót mondjon, ami mégis szívből jövő köszönet mindenért.