I 2015.4.24.
1. Immár elérted, amire vágyakoztál.
Gyakori elsőpénteki beszélgetésünk során többször utaltál arra, hogy már jó lenne elindulni a
másik világ felé, hiszen oly sokféle már a betegség, gyengeség, hogy fel sem lehet sorolni. Így
nem sok öröm van az életben.
No és persze, nem kis idő az, amit N. élt. Régen volt 1912. Régen volt, hogy 1914-ben
megölték Szerbiában a trónörököst, Ferenc Ferdinándot és kirobbant az első világháború. Ma
már tisztán látjuk, hogy a trónörökös elleni merényletet provokációnak szánták, mert tudták,
hogy Magyarország szándékai ellenére belesodródik a háborúba, és hogy az oroszok
megvédik a szerbeket. Így Magyarország erősen megcsonkítva a trianoni során elveszítette
országa kétharmadát. N testvérünk kislány volt akkor már. ’20-ban már iskolába indult, mikor
pedig mi születtünk, a harmincas években, akkor már asszony volt, s egymás után vállalta
gyermekeit. Javarészt fiúk voltak, elevenek, és nem kis fejtörést okoztak N néninek.
Volt hát mivel foglalkoznia: ilyen nagycsaládot ellátni, táplálni, ruházni, mosni rájuk. Mégis
több mint 80 évet élnek ezek az öregek, sokat küzdő, dolgozó asszonyok, az Isten áldása és a
természet csodája folytán. Arra gondolok, hogy a küzdelem megedzi az embert, és
életerősebbé teszi azokat, akik szüntelen munkálkodásban töltik életüket.
A tartalom megjelenítéséhez be kell jelentkezni!