I 2015.4.24.
Hazaérkezett N testvérünk is a városból, hogy itthon nyugodjon. Ide, ahol életét leélte, s ahol
felnevelte gyermekeit, és ahol küzdelemmel teli életét töltötte. Az öregkori kirándulás csak
kényszerűség volt számára, mert itthon már nem tudta magát ellátni. Rászorult gyermekei
jóságára. Az utóbbi l5 évben már csak a beteg nénit ismerhettük benne, aki imáit és
szenvedését ajánlotta fel Istennek.
1. Törleszthetünk valamicskét abból a szeretetből, amit anyánktól kaptunk egy
életen át?
Mi mindnyájan, akik gyermekek is vagyunk vagy voltunk. Csak annyi ez, mint a tengerben
egy csepp víz, de milyen sokat számít ez is az elhagyott, magatehetetlenné vált öreg számára.
Amikor érzi azt, hogy gyermekei hálásak iránta és nem hagyják magára a végső keserveiben,
hanem gondoskodnak róla, ez sokat számít.
A tartalom megjelenítéséhez be kell jelentkezni!