I 2015.4.24.
Mindnyájan átérezzük fájdalmatokat, gyászotokat, mert a jótól, a kedvestől nagyon nehéz
megválni. S ez a mi veszteségünk, az egész közösségé, hogy gyakran éppen a legjobbak,
legaranyosabbak mennek el. Ezek közé tartozott N. is.
1. Először is hálát adunk Istennek azért a csodálatos öregségért, amit kapott.
Szinte úgy látszott, hogy sosem öregszik meg, vidám volt és életerős. Már-már
közmondásossá vált, hogy mennyire bírja magát. Ha az utcán megindult, senki sem mondta
volna meg, hogy közel jár a 80-hoz. Hála neked, Istenünk, a szép öregségért, amellyel N.-t
megáldottad. A friss, jó egészségért, hogy a betegséget csak hírből ismerte.
A tartalom megjelenítéséhez be kell jelentkezni!