A lelkipásztornak is lehetnek kedves emberei, akik közel álltak hozzá. Közéjük tartozott Mária testvérünk is. Ha meg kellene indokolnom, hogy miért is, nem sokáig kellene keresgélnem a választ. 1. Mert gyakran találkoztam vele a templomban. Minden évben jöttek a szép májusi esték és a májusi ájtatosságokon együtt énekeltük: „Virágos május, ó Isten hozott, Szűz Mária magának választott.” Együtt zenghettük az ősi dallamokon:„Siessünk buzgón az Istenszülőhöz...” „Könyörülj rajtunk és segíts, ó királynőnk...” „Soha nem szűnünk meg mi méltatlanok...” Vannak-e ezeknél csodálatosabb szavak? Kifejezőbb, szívünkhöz közelebb álló kifejezések? Nem csoda, ha ezek megigézték Mária testvérünket is, ki most itt pihen közöttünk.