1. Mérhetetlen fájdalom érte most a családot. Miként a nyári gomolyfelhők hirtelen keverednek az ég alján és gyakorta tüzes villámok nyila hasítja az eget, oly hirtelen jöttek e gyászfelhők, és villámként nyilallt a fájdalom a szívébe, hogy aztán magával ragadja őt a halál szerettei köréből az örökkévalóság felé. Arra számítottatok, hogy a munkás évek után éveket él - hiszen eddig életét lekötötte a munka, a küzdelem. Évtizedeken át járta az országot, vitte a tarisznyát, hogy munkája nyomán valami új, valami szép szülessen. - Vállalta a távollétet is, hogy a fekete vonat hozza és vigye, mint annyi más szabolcsi embert, vasárnap délután el, s szombaton haza. Most végleg el kell mennie, s ezért olyan fájdalmas a búcsúzás.