Fájdalmas szívvel állunk meg N testvérünk koporsója mellett, és feljajdulunk: Ó te halál! Milyen kegyetlen vagy! Aki elrabolod tőlünk szeretteinket: feleségtől a férjet, gyermekeitől az édesapát, s a családtól a jó munkásembert, aki átdolgozta az életét. Letöltötte a munkaidejét egészen a nyugdíjas korig, s még most is, egész ősszel, betegen is ott dolgozott veletek a földeken.