Fájdalmas szívvel állunk meg e koporsó mellett, mert előttünk áll, hogy milyen életerős, életvidám ember volt egykor, és ím’, a halál martaléka lett: tragikus hirtelenséggel távozott körünkből. Eszünkbe jut Jézus imája, melyet a kereszten mondott:„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek.” Mi is így ajánljuk fel mostani szertartásunkat, imáinkat, énekeinket érte Istennek: fogadd őt irgalmasságod karjaiba, mert nem tudja, mit cselekedett! Nagyon megtámadta őt a betegség az elmúlt évben. Egészen kicserélte. Ezért, amikor rágondolunk most, nemcsak ez az egy év kell, hogy eszünkbe jusson, hanem az egész élete.