Amikor a gyűjtögető, esztelen gazdagról szóló példabeszédet hallgatjuk. ijedten húzzuk össze a nyakunkat. Kissé rossz közérzetünk támad, mert mi is egy kissé ilyenek vagyunk: gyűjtögetünk. a legalacsonyabb sorban levő embernek is akad olyan holmija, amit esetleg nélkülözni tudna. És azon kapjuk magunkat, hogy olyan dolgokhoz is ragaszkodunk, amire másnak jobban volna szüksége.