Megdöbbentett bennünket testvérünk halálhíre. Hiszen a környezetéből mindenki találkozott vele nem rég és egészségesnek látszott. Láttátok őt járni-kelni, boltba menni, és egyszer csak ráborul az asztalra, és holtan találják ott. Ennyi az ember élete? Szinte arra kényszerít bennünket ez a létbizonytalanság, hogy megtapogassuk magunkat: tényleg élek még? Velem nem történhet valami rendkívüli? Bizony történhet! Ezért mondja az Üdvözítő:„Nem tudjátok sem a napot, sem az órát. Mert amely órában nem vélitek, eljön az Emberfia.” Nemrég találkoztam testvérünkkel én is. Csak annyi volt, hogy pár hete az utcán együtt mentünk egy darabig. És ami nagyon különleges, ennyi kis idő alatt azt is megbeszéltük, hogy pontosan melyik nap jön el a templomba, és annyi idő után elvégzi gyónását és áldozását. A találkozó azonban valami miatt elmaradt. Azt is adhatnánk a történet címnek: Az elmaradt találkozó. S ez tanulsággal szolgál számunkra.