Megrendülten állunk e koporsó mellett, mert úgy érezzük, hogy N testvérünket egyszerűen ellopta a halál tőlünk. Mint amelyik házban rablók járnak és összetörnek minden ékességet és felborongatnak és feldúlnak mindent, ami a rendhez és nyugalomhoz tartozik, s magukkal visznek megannyi kincset, így jártatok ti is! Elsősorban a kislánya, aki még csak tíz éves, aki még bizonyára ölébe ült apjának és átölelte, hogy érezze a szülői szív melegét, és gyermekszívébe gyűjtse a szeretetet, miként a méhecske összegyűjti a nektárt, virágról virágra szállva. Hiszen a gyermeknek annyira kell a szeretet, mint a növénynek a napsugár és a harmat. Napsugár nélkül a növények sápadtak és színtelenek maradnak, a gyermekek pedig szeretet nélkül elfelednek mosolyogni, és lelkületük zorddá, durvává válhat.