A legenda szerint rendkívüli dolog történ Leonardo da Vincivel, az egykori világhírű olasz művésszel, amikor a híres Utolsó Vacsora képét festette. Már csaknem kész volt a mű, csupán Jézus Krisztus alakja volt még rajta befejezetlen, mert a festő szorongást, félelmet érzett magában: Hogyan is fessem meg, hogy méltó legyen Hozzá? Milyen legyen? – kérdezte újra és újra, mert azt érezte, hogy emberi erejét meghaladja ez a feladat, hiszen nincs annyi szín, nincs olyan ecset, amennyivel, illetve amellyel Jézus nagyságát megfelelően érzékeltethetné. Egy napon azonban – a legenda szerint – egyszerre kész lett a mű, Jézus arcáról csodálatos szépség áradt, és mindenki meghatódva nézte a rendkívül szép festményt. Annyi bizonyos, hogy ha Jézus személyiségének a lényegét szavakba akarnánk foglalni, akkor kifogynánk a szavakból, jelzőkből, s a legremekebb költő dala is csak gyenge kis dadogás lenne a valósághoz képest.