Földünknek, s egyben az emberiségnek jövőjét számos természettudós igen pesszimistán Ítéli meg. Gyakran beszélnek arról a veszélyről, hogy az emberiség esetleg önmagát semmisíti meg, minthogy meg vannak ehhez az eszközei. Figyelmeztetnek egy világméretű katasztrófára, amely a konfliktusokból adódhat, amikor a nagyhatalmak komolyabb vitába keverednek. Mások a világ népeinek rendkívüli elszaporodását is úgy emlegetik, hogy megkérdezik, hogy vajon a túlszaporodás, mely egyes földrészekre jellemző, nem az emberiség pusztulásához vezet? Mit is mondhatnánk, ha ilyen hangot hallunk? Azzal sem nyerünk, ha ezeket a hangokat a javíthatatlan sötéten látók károgásának tulajdonítjuk. Az sem segít, ha megemlítjük, hogy számtalan ember a félelem vírusával van beoltva attól, hogy nagyon kézzel foghatóan lemérhető, hogy milyen félelmetes lehetőségeket hordoz magában a modern civilizáció, gondoljunk csak a környezetszennyezésre A mai bibliai szakasz erősebb fogódzópont számunkra minden másnál. Mert arról győz meg bennünket, hogy Isten szereti ezt a világot, gondoskodik róla, és nem hagyja elpusztulni.