VIII. Orbán pápa írta egykor a szentmiséről (ahogy a latin egyház nevezi): „Ha valami van, ami valóban isteni a mi földi dolgaink közül amit az ég polgárai is megirigyelhetnének, ha irigykedni tudnának, ez minden bizonnyal a szentmise, amely által mi emberek már itt a földön birtokoljuk az eget [...] amikor mi az ég és föld Teremtőjét szemünk előtt láthatjuk, és kezünkben hordozhatjuk.” Vajon átérezzük-e mi ezt, szem előtt tartjuk-e vasárnapról vasárnapra, hogy milyen nagy kincs van a kezünkben a liturgia révén? Ha ezt szem előtt tartaná az emberiség, akkor tolonganának a vasárnapi liturgiákon, és senki sem akarna lemaradni, úgy, mint akkor, ha valami értékeset osztanak valahol, és hosszú sorokban állnak az emberek. Akkor a híveknek a fele nem üldögélne, pláne nem heverészne otthon a liturgia idején, nem keresne más tennivalót erre az időre, és nem töltenék sokan tétlenkedve, szórakozva, esetleg átdolgozva ezt az időt.