Egyik tanítványom megkérdezte: " Te mire gonosz, hogyha a "szeretet" szó elhangzik. S miután elmondtam neki mindazt, amit az emberek közötti szeretetről gondoltam, ő megkérdezte, hogy miért nem Isten szeretetére gondoltam először. De mindnyájunk életében nagy ez a kísértés, hogy a szeretetre csak emberileg gondoljunk. S akkor bizony a mai evangélium követelményét is túl magasnak érezhetjük: "szeresd felebarátodat, mint önmagadat." - Hogyan szerethetném én magamhoz hasonlóan a idegent vagy azt, aki nem is szeret, hanem talán elkerül vagy megvetően bánik velem?