Amikor Jézus ezt a példabeszédet elémondta, Palesztinában a termőföld a birtokosok kezében volt és a földet kiadták bérbe, hogy a bérlők műveljék. Igen nagy volt a feszültség a bérlők és a tulajdonosok között. Sokszor tört ki lázadás is. A bérlők szándéka sem volt lehetetlen, mert Jézus korában a törvény azt mondta ki, hogy ha egy birtokos örökös nélkül hal meg, akkor a földje a bérlőkre száll. A bérlőknek tehát valóban érdekük, hogy a szőlősgazda egetlen fiát elveszítsék. Itt érkeztünk el a példabeszéd képtelen mozzanatához. Micsoda gazda, micsoda apa az, aki így bánik a bérlőivel, így bánik a fiával. Először szolgáit küldi el a termésből neki járó részért. Azok bántalmazzák. Türelmes, nem fordul hatósághoz, nem feneget, nem nyúl erőszakhoz. Újra azt teszi, amivel kudarcot vallott. Megint hiába. S akkor fogalmazza meg a maga képtelen mondatát. Fiamat talán csak meg fogják becsülni.