Nagy Szent Bazil atyánk tanítás szerint háromféleképpen lehet szolgálni Istennek: félelemből, mint rabszolgák, bő jutalom reményében, mint a béresek vagy zsoldosok, s tiszta szeretetből, ahogyan jó barátok, családtagok szokták. Félelemből engedelmeskedik Istennek az, aki megtapasztalta az ő hatalmáét, vagy aki babonásan szeretne elkerülni valamilyen betegséget, csapást, a jutalomért szolgál az, aki állandóan szem előtt tartja azt a boldog örökséget, amelyet Isten a törvény megtartóinak ígért. Tiszt szeretetből csak az szolgál Istennek, aki a Jóistent utánozva önzetlenül és örömmel tesz jót a rászorulókkal. A mai evangéliumban szereplő gazdag ifjú bizonyára nem tartozott a fenyegetéstől menekülő szolgalelkűek közé. Nem kényszeredett hazudott vagy bujkált Isten elől, hanem buzgó kereste a tennivalót, s magától felkereste a Mestert. “Mit kell tennem? tette fel a kérdést, amely ma is annyira izgathat minden jó szándékú embert.