Nagy igazság van abban, hogy Isten fényből és árnyékból állítja össze az ember életét, de a világ történelmét is. A fény és árnyék jelenti a kellemes, de kellemetlen, a kedvező és kedvezőtlen, a jó és rossz dolgokat egyaránt. A ma hallott evangélium szent történetében ezt találhatjuk meg. 1. Jézus, a szent történet eseménye előtt a Tábor hegyén volt három apostolával együtt. Színében változott át, mennyei fényben ragyogott. Az ég boldogságát tapasztalta meg emberi természete is. Aztán mindez elmúlt, mindnyájan lejöttek a hegyről, és eléjük tárult az emberi élet árnyékos oldala. Egy ember lépett Jézushoz. Kérte, hogy gyógyítsa meg fiát, aki holdkóros és sokat szenved. A modern tudomány ezt a lelki betegségek közé sorolja. Az akkori gondolkozás sok betegséget a tisztátalan lélektől való megszállásnak tartott. Jézus sem mondott erről többet. Azt tudta, hogy van hatalma az ördögnek az emberek felett. Az apostolok, mint koruk gyermekei szintén osztották az emberi vélekedéseket a betegségekről. Ez a beteg gyermek is „árnyékban” élt. Betegsége következtében sokszor tűzbe és vízbe esett. Az apa hiába vitte az apostolokhoz, nem tudták meggyógyítani.