Az első pogány-keresztény egyházközségek életéről nem maradtak ránk részletes tudósítások. Amit Szent Lukács az Ap. Cselekedetei 28. fejezetében megírt, az a maga nemében a páratlan beszámoló a jeruzsálemi ősegyház életéről. Ehhez hasonlót semelyik görög egyházkősség életéről nem készítettek az apostoli korban. Korindus egyházközségéről viszont elég hiteles képet rekonstruálhatunk Pál apostol két leveléből, melyekkel ő a korintusiak problémás kérdéseire válaszolt. A levelekből kiderül, hogy a korintusi keresztény közösségben jól tükröződött a lezüllött Korintus sokfélesége. A levelek beszámolnak gőgről, paráznaságról, vérfertőzésről és sokféle viszálykodásról. Az ezekre adott válaszokban viszont Pál apostol hosszú időre tartós és időtálló receptet adott a mindenkor egyház problémáinak orvoslásra. Amit Korintus maroknyi közössége kapott, az mindnyájunknak kell.