K.K.T! A mai evangéliumban többek között azt is megláthatjuk, hogy Jézus idejében is hasonlóképpen bántak a szerencsétlen, emberi szempontból „nem normális” emberekkel, mint ma. Két embert ismerünk meg, akinek értelme elhomályosult, megtébolyultak. Éppen ezért eltávoztak, el kellett távozniuk az emberek közül, éppen olyan környezetbe, ahol a külső élettelenség hasonló volt benső élettelenségükkel. Sírboltokban, tisztátalan helyen tanyáztak. Körülöttük emberi település van, amely az életük rettenetességére elutasítással reagált. És íme ma közelükbe elhalad Jézus, és ezek az emberek akaratlanul is fölteszik neki a kérdést: Mi közünk hozzád? Mi az ami közted és köztünk közös? És az emberek, akik maguk közül kitaszították a megszállottakat, ezekben a kérdésekben saját igazságosságukat látták igazolódni, és valószínűleg meg is jegyezték Jézus felé: Látod Krisztust?! Ezek olyan emberek, akik felismerik benned az Istent, de tagadják azt, hogy bennük és benned van valami közös. Ezek megtagadnak téged! Ugye igazunk volt amikor kiűztük őket magunk közül?