Keleti egyházunkban az évközi vasárnapokat nem újévtől vagy vízkereszttől számítjuk, hanem a pünkösd után 1. vasárnaptól. A Szentlélek eljövetele után minden napunkat a pünkösdi tűzláng ragyogja be: vasárnapról vasárnapra a pünkösd utáni teljességet élvezzük. A húsvéti ünnepkör lezárásával imáinkhoz is a nyolc hangú énektárat, az oktoétoszt vettük elő, hogy hétről hétre más hangnemben zengjük el: s ez t tropár szinte utánozhatatlan szépséggel eleveníti fel a húsvéti misztériumot: aki a lepecsételt és a katonák által őrzött sírboltból kiszáll harmadnapon, az a világnak életet ajándékozott. S ezért az egész emberiség diadalmasan kapcsolódhat bele a mennyei erők dicshimnuszába: "Dicsőség a te feltámadásodnak Krisztus, dicsőség a te uralkodásodnak, dicsőség a te gondviselésednek, egyetlen Emberszerető."