KT! KGY! December hónap befejezése előtt 6 nappal ünnepeljük a hónap legnagyobb ünnepét: Jézus krisztus születését. Ő azért jött, hogy mindenkinek mindene legyen, hogy körüljárva jót cselekedjen, és hogy életét adja juhaiért. December kezdete után hat nappal, azaz a mai napon, pedig Szent Miklós püspököt ünnepeljük. Ő életében igyekezett utánozni azt a Jézust, akivel egy hónapban ünnepeljük. Szent Miklós is mindene lett a rábízottaknak, ő is körüljárt és jót cselekedett.

Ma két esztelen embere figyelünk. Az egyik az evangéliumi ember, aki nagy csűröket épít, hogy oda gyűjtve vagyonát sok évre biztosítsa jólétét. A másik szent Miklós püspök — akit ma úgy ismerünk, hogy „mikulás” — akire kicsik és nagyok nagy szeretettel gondolnak.

Szent Miklós műrai püspök az osztatlan egyház szentje, hiszen akkor élt, amikor az egyházat még nem borították a szakadások csúf sebei. Keleten született és ott egyedülálló tiszteletnek örvendett. De nyugat szentjei között is előkelő helyet foglal el. Sőt még a református, protestáns egyházakban is van emléknapja. a karácsony előtti időben a szeretet ünneplésére ad alkalmat. Az egyházban hivatalos ünnepe és liturgiája van. De otthon a családokban, a gyermekek között, még azok között az emberek között is népszerű, akiknek nincs egyházi kötelékük.

Amikor egy ember megszületik erre a világra, akkor két út van előtte. Az életet mindenki egyformán hordozza, ez az Isten ingyenes ajándéka. Senki sem fizetett érte.

Szent Miklós élő hite, törhetetlen ragaszkodása Krisztushoz és az ő egyházához, az igazi keresztény példaképét állítja elénk.

A karácsony előtti idő kedves eseménye a Mikulás várása és érkezése. Dec. 6-án korábban ébredünk, és a gyermekek örvendezve fogadják a különféle ajándékokat, amelyek a Mikulás puttonyából kerülnek elő. A piros csizmák és egyéb csokoládéféleségek heteken át az ablakokban hirdetik az ajándékozó szeretet örömét. - Ha azonban megkérdezném, hogy ki is az a sokat emlegetett Mikulás bácsi, sokan talán nem tudnának válaszolni. Egyesek azt gondolhatják, hogy a Mikulás olyan mesebeli alak, mint Háry János vagy János vitéz. Akik ezt gondolják, tévednek. A Mikulás, helyesebben Szent Miklós püspök nem mesebeli alak, hanem valóban élt a 3. sz. fordulóján. Kisázsiában, Myra városának püspöke volt, híveinek pedig szerető lelkiatyja.

Isten amikor megteremtette az embert, azonnal feladatot is adott neki: Sokasodjatok és hajtsátok hatalmatok alá a földet. Megbízatást adott az embernek, hogy tegye szebbé, gazdagabbá, kényelmesebbé életét. Amikor azonban Jézus arról beszél, hogy mi az ami az ember életét igazzá és istenfélővé teszi, ezt mondja: „Add el amid van és oszd szét a szegények között…” Ma Szent Miklós főpap emlékére ezt énekeljük: „Szegénységeddel elnyerted a gazdagságot!”

Vettem egy számítógépet. Ez nem szenzáció már a XX. sz. végén. Annál érdekesebb, hogy a helyesírási szótárában már nem is szerepel a „felebarát”szó. Akárhányszor leírom azt a szót, hogy felebarát, mindig kiírja, hogy ez nincs a szótárban. Vajon ez azt jelenti, hogy a századunk végén nemcsak a felebaráti szeretet lett ódivatú, hanem még a fogalom is kiveszett a szótárunkból? Pedig ez a főparancs tartozéka! A legelső kötelesség annak, aki Isten szeretetét akarja követni. - Szent Miklós ismerte a főparancsot, s nemcsak a szótárában volt benne, hanem mindennapi teendői között is előkelő helyre tette azt.

Szent Miklós püspök, akit ma ünnepelünk a keresztények számára többet jelent, mint a hit nélkül élő ember számára. A keresztények az ő személyében nem a mesebeli csodatevő apókát ünneplik, hanem a papot, Isten egyházának főpapját, akinek az a hivatása, hogy Jézus Krisztust mutassa be a világnak.

Hogy is írja Szent János az első levelében? - „Ha valaki azt mondja, szeretem az Istent, és felebarátját gyűlöli, az hazug. Mert aki nem szereti testvérét, akit lát, Istent, akit nem lát, hogyan szeretheti?” - Ugyanezt írja az egyház hivatalos lapja az 1930-as évek elején: „Kereszténység szeretet nélkül hazugság. Kongó üres frázis."

B./ K. T.! Képzelj el egy képet. Sok-sok ezer férfit látsz rajta. Komoly, egyházi férfiakat. Valamennyi püspök díszben. Köztük ott találjuk Szt. Miklós püspököt is. Nehezen találunk rá, mert sokan voltak előtte járók és még inkább sokan vannak, akik utána jöttek. A sor végén ott találjuk a jelenleg élő püspököt is, köztük a mi Miklós püspök Atyánkat. Elnézzük ezt a hatalmas, impozáns képet és elgondolkodunk: püspökök. Mit jelentenek nekünk ezek az emberek? Ki a püspök a keresztény nép számára? Hivatásuk nagyságát felmérjük, hogy kellően értékelni tudjuk őket.

Az Isten iránt közömbös (vagy éppen ellenséges érzületű) világ földig érő bíborköpenyben, bíbor föveggel a fején, mosolygós orcával, hófehér szakállal, hátán minden jóval teli puttonnyal ábrázolja őt. Bizánci rítusú egyházunk, mint neves főpapját, mennyei pártfogóját, amint az ikonosztázion képén is látható, püspöki díszben ábrázolja őt. Bal kezében az Evangélium, jobbját pedig áldásra emeli. E szimbólumokkal teli ábrázolások lényegében mindent elmondanak a szent püspökről, és választ adnak arra a „miértre” is, ami miatt 1600 esztendő távlatából, egészen napjainkig nyúlik élő tisztelete.

A Biblia világosan beszél arról, hogy Isten minden ember életében megjelenik, fölkeresi otthonában. Aki Istennek ezt a jelenlétét felismeri és elfogadja, az az ember naggyá lesz embertársai között. Így látjuk igazolva Szent Miklós főpap nagyságát. Élete arról beszél nekünk, hogy felismerte Istent, és nem mulasztotta el a vele való találkozást.

Képzelj el egy képet: Sok ezer férfit látsz rajta, komoly egyházi férfiakat, s valamennyit püspöki díszben - mint a vatikáni zsinatról készült felvételeken, fényképeken. Ha az egészet együtt tudnánk mutatni, ott találnánk közöttük Szent Miklós püspököt is, természetesen, a sor eleje felé. Hiszen sokan voltak előtte, de még sokkal többen utána. A sor végén viszont ott találjuk a jelenlegi püspököket is, köztük a mi megyéspüspök atyánkat. - Nézzük ezt a hatalmas, impozáns képet és elgondolkodunk: püspökök. Mit jelentenek ők nekünk? Ki a püspök a keresztény ember számára?